|
|||
 |
 |
 |
|
|
|
|
Alma- és szőlőmítoszok az Újvilágban
© Magyar Zöldség Gyümölcs Konzorcium 2007 | 2007-01-29 | Cikk nyomtatása | Cikk küldése
Almamag Jancsi, azaz Johnny Appleseed az amerikai gyümölcstermesztők jókedvű és vicces marketing figurája díszít minden almás rekeszt és kartont, sőt az egyenként csomagolt és sorolt almák csomagolópapírját is. A mezítlábasként ábrázolt figura vállán tarisznya lóg, amelyből jártában-keltében szórja az almamagvakat, almáskerteket alapítva Amerika-szerte. A marketingfigura nem teljesen a képzelet szülötte. Valódi neve John Chapman (1774?-1845), aki tényleg elvetette a cider-présekből kikerülő, ott fölösleges magvakat, faiskolákat létesített, szemezte és oltotta az akkoriban divatos almafajtákat Ohio, Indiana és Illinois államok hatalmas területein. Szükség volt a vitaminra Az alma szeretetén kívül célja az volt, hogy olcsó édességet és vitamint adhasson az Újvilágba települt szegény földműves úttörőknek. Az akkori pionírokat a vadnyugati filmekben csak telepeseknek mondják, holott igazából ők hódították meg Amerikát (Kolumbusz Kristóf csak a felfedező, aki soha nem lépett az amerikai szárazföldre és Indiának hitte azt, Amerigo Vespucci pedig csak névadó). A magukat őslakónak érző, Kelet-Ázsiából átvándorolt indiánok persze másképp látják ezt a történetet.  Az alma a vitamindús desszertet jelentette az Újvilágnak A kép nagy méretben (551 Kbyte) letölthetõ itt. Magyar szőlő Kaliforniában Haraszthy Ágoston nevét nem tudják kimondani az amerikaiak, ezért a szőlő Johnny Appleseedjének nevezik. Délvidéken a Vajdaságban született, és az 1840-es években vándorolt ki az Egyesült Államokba. Szőlővesszőket vitt magával. Az asztmája gyógyítására, valamint az olcsóbb földek megszerzésének reményében a sivatagos Kaliforniában létesítette a mai amerikai borászatot is megalapozó szőlőskertjeit. A Napa-völgyben sikeres gazdálkodó, majd seriff, később politikus is lett, de a legmaradandóbb érdeme a kaliforniai borászat megalapozása. A Napa-völgy ma a világ legsikeresebb szőlő- és borvidéke. A szőlő Szilícium-völgye Franciák, spanyolok, dél-afrikai és chilei borászok csak álmodnak azokról az üzleti sikerekről, amelyeket a kaliforniai borok érnek el. A közgazdasági tankönyvek a fantasztikus üzleti sikert a szőlő- és borágazatok szinergikus, egymást erősítő hatásával magyarázzák. A sivatagban a szőlőt öntözni kellett, virágzott az öntözési technika minden újítása, gyártottak műtrágyákat, növényvédő szereket, hordót, borászati technikát, terveztek borcímkét, a szőlőskerteket bemutató és a pincékben kóstolgató turistaprogramokat, azaz mindent, ami a sikerhez szükséges. Ezt a divatos közgazdaságtan - a szőlő fürtje után - cluster néven emlegeti, amelyben az egyes ágazatok a szőlő bogyói. Ilyen cluster épült ki később a sivatag másik részén az elektronika központjaként Szilícium-völgy néven. KAPCSOLÓDÓ CIKKEK Alma volt a tudás fája? Francia paradoxon és a zöldség, gyümölcs High-tech alma |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
