|
|
|
Nem minden alma lehet fényes és hibátlan: sok értékes tápanyag veszne kárba, ha kidobnánk azt, ami külsőre nem tökéletes. Így hát gyártunk belőle almalevet, almabort és almapálinkát.
|
A boltokban többnyire szép, egészséges és hibátlan felületű almák mosolyognak ránk. De vajon mi lesz a többivel? Az apróbb hibák, tűszúrásnyi sebek, betegségek gyógyult foltocskái még nem zavarnak a jóízű falatozásban, de tárolásra ezek a gyümölcsök teljesen alkalmatlanok. Egy tartályláda ellenőrizhetetlen mélyében a kis hibákból indul ki a rothadás, penészedés. Sajnos még az almaszedő ember kezének nyomáshelye vagy a szomszédos almákkal való összekoccanás is ellehetetleníti a tárolást. Ezek az almák sem vesznek ám kárba: ezerféle feldolgozott finomság készül belőlük.
Almapép a bébiknek
A lének való almát néha ugyanúgy kézzel szedik, mint az étkezésit, de mivel ebben az esetben nem számít, hogy megsérül-e az alma felülete, akár le is rázhatják a fáról különféle gépekkel. A több mázsa almával teli tartályládák teherautóval utaznak a léüzembe, ahol a frissen sebesült, de még biztosan nem penészedő gyümölcsöket megdarálják. Ha az alma biotermesztésből származik, illetve minden kétséget kizáróan vegyszermentes, és még meg is hámozzák darálás előtt, akkor a keletkező püré nagyon értékes bébiétel-alapanyag lesz, amely a legtöbb csecsemőtáp szilárd tömegét adja.
Rostos alma a hűtőből
A legegyszerűbb esetben az almapépből kipréselik a levet, így kapjuk az azonnal iható rostos almalevet, amelyet kartonba vagy palackba töltenek és - a friss tejhez hasonlóan - a hűtőpultokon árulják. Nálunk még viszonylag ritkán vásárolhatunk rostos almalevet, Amerikában azonban ez az általános; a nemzetközi megnevezése “chilled food” azaz hűtve tárolandó élelmiszer. A magyar szokásokhoz igazodván, a léüzemek az almalevet tükrösre szűrik, mert a legtöbb hazai fogyasztó még a csillogó szépséget szereti, és eredeti zavaros állapottól megijedne. S hogy hűtés nélkül is tárolhassuk, a levet pasztőrözik, azaz néhány percre magas hőmérsékletre hevítik, hogy a mikróbák elpusztuljanak. A lé nem forr fel, nem fő, a benne lévő cukor egy része mégis karamellizálódik, ami a mai fogyasztóknak kellemesen édes, megszokott íz. A feldolgozás során elveszett, majd a csomagolás előtt visszapótolt vitaminokat nem is kell feltüntetni a dobozon vagy a címkén. Ha a gyártó az eredeti összetételhez képest több, esetleg más típusú vitaminokat kever az almaléhez akkor azt már a dobozra is ki kell írnia. A leggyakoribb jelzett kiegészítő az acerola, amely a citromféléknél is sokkal több C vitamint tartalmazó trópusi gyümölcs.
A nektárban több a víz
Nagyobb távolságokra nem a kész gyümölcslevet, hanem a sűrítményt és a gyakran különválasztott aromákat szállítja a léüzem - kár lenne ugyanis a sok vizet utaztatni. Ilyenkor a töltőhelyen egyesítik újra a sűrítményt az illatos aromákkal. Ha csak annyi vízzel hígítják, amennyi a sűrítéskor elpárolgott, akkor 100 %-os gyümölcsléként kerül a polcokra, míg ha többel akkor a „nektár” szó kerül a dobozra. A nektárnál is tovább hígított gyümölcslé neve a gyümölcsital.
Vodka almából
Ha az almapépet és a légyártáskor keletkezett almamaradványokat hordókban kádakban megerjesztik és az erjedt levet lepárolják, azaz szeszfőzdében elválasztják az alkoholt a víztől és a sűrűbb törkölytől, akkor az eredmény az almaszesz, amelyet almapálinka vagy újabban inkább almavodka néven hoznak forgalomba.
Ahol fázik a szőlő, ott almából lesz a bor
Ha nem a pépet, hanem az elválasztott levet erjesztik meg (válogatott élesztőkkel, lassan, szabályozott hőmérsékleten), akkor az eredmény az almabor. Nálunk alig ismert és kissé lebecsült ital, de a világ nagy részén kedvelik, különösen az alacsony alkoholtartalmú, de a maradék szénsav miatt ennek ellenére jól tárolható, tartós változatait. Az angol országok cider, a franciák cidre néven palackozzák az almabort. A készítéskor sok olyan aprógyümölcsű almafajtát felhasználnak, amelyből különböző zamatú borok erjeszthetők. Nem véletlen az almaborkészítés földrajzi elterjedése sem; ahol már nincs elég fény és hő a szőlőnek, de még lehet almát termelni, ott isszák bor helyett a cidert, még északabbra pedig már gabonából főzik a sört.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
Calvados és almaecet Pálinkakülönlegességek
|
|
|