|
|||
 |
 |
 |
|
|
|
|
A divatos póréhagyma
© Magyar Zöldség Gyümölcs Konzorcium 2007 | 2007-05-25 | Cikk nyomtatása | Cikk küldése
A póréhagyma a Földközi tenger medencéjében már 4000 éve ismert és termesztett kerti növény. A rómaiak és a görögök Apolló isten szent növényének tartották és talán sehol nem fogyott belőle akkora mennyiség, mint az ókori Rómában. Állítólag Néró császár kedvenc eledele volt: az egészségét nagyra tartó uralkodó mindennap olívaolajba áztatott pórét fogyasztott, hogy megőrizze kellemes énekhangját. A germán törzsekhez és a brit szigetekre is római közvetítéssel jutott el, majd pár évtized alatt kiemelkedő népszerűségre tett szert a póré. Enyhén illatos, enyhén csípős A póré vöröshagymával szembeni nagy előnye, hogy a legzsengébb hagymaféle lévén könnyen emészthető és nincs erős szaga, nem okoz gyomorégést sem. Íze enyhén csípős, kissé édeskés, ami párolva még intenzívebbé válik. Télen sem fagy el A póréhagyma levelei laposak, szélesek, szemben a vöröshagyma hengeres leveleivel. A hagymája nem vastagszik (gömbölyödik) meg, inkább hosszúkás alakú, közvetlen átmenetet képez a mutatós, V-alakban sorakozó levelek felé. Nyári és téli fajtái vannak, amelyek között az a különbség, hogy a nyáriak levelei halványzöldek, puhák, míg a téliek lombja sötétzöld, kemény (így ez utóbbiak a telet is elfagyás nélkül átvészelik). |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
