|
|
|
A messziről érkezett őszibarack először a szőlősgazdák, később a kiskert-tulajdonosok kedvencévé vált, ráadásul nem is csak gyümölcsfaként.
|
Az őszibarack nem őshonos gyümölcs a Kárpát-medence napfényes vidékén. Több ezer kilométeres úton vándorolt őshazájából, Kína déli tájairól Ázsia kies országain keresztül Törökországba, majd onnan az olaszok, a franciák, a görögök, a spanyolok hazájába. De a tevekaravánok, a lovak, az öszvérek és a vitorlás hajók rakományaként a csemetéi és magjai eljutottak Japánba, az akkor frissen felfedezett Amerikába és a Föld szinte minden országába. Hozzánk bizonyára francia közvetítéssel juthatott el, mert hosszú ideig a magyar irodalom francia-barack néven emlegette. Ma a legtöbb őszibarackot az Amerikai Egyesült Államokban termelik.
Az őszibarack együtt élt a szőlőtőkékkel
Nem kellett hozzá történelmileg hosszú idő és az őszibarack – a szó szoros értelmében - gyökeret vert a magyar földben, a kertészkedő emberek megszerették ezt a zamatos termést érlelő, változatos gyümölcsfajt. Kezdetben együtt éltek az őszibarack fák a szőlőtőkékkel: ha a tőkék valamilyen okból nem hoztak termést, akkor az őszibarackfák gyümölcse nyújtott jövedelmet a gazdáknak. A budai hegyvidék dél lejtőin (Budafok, Budaörs, Törökbálint, Nagytétény területén) el se lehetett képzelni szőlőskertet őszibarackfák nélkül, mert kora tavaszi, rózsaszín virágaikkal ezek tették színessé, vidámmá ezt a vidéket. Hasonló, kétszintes művelés alakult ki Csongrád és Bács-Kiskun megye homokos talajain és a Mecsek-hegység napos lankáin is.
Embermagas fához nem kell létra
Az őszibarackból kezdettől fogva alacsony (2-3 m magas), kis fákat nevelnek, ami azzal az előnnyel jár, hogy a földön állva lehet a fákat megmetszeni, megpermetezni és a gyümölcseiket betakarítani. Bizonyára ezért is váltak a kiskertek kedvenc gyümölcsfáivá!
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
Őszibarack kavalkád Barackok szőröstül-bőröstül
|
|
|