|
|
|
A hamburgerben már megszoktuk a ropogós jégsalátát, de a szendvicsbélelésen kívül remek választás a grillezett saláta vagy a salátafőzelék készítéséhez is.
|
A jégsaláta Amerikából érkezett az európai kontinensre, ahol már az 1900-as évek elején felfedezték előnyeit. A növény a fejes saláta egyik termesztett változata (latin neve Lactuca sativa convar. capitata provar jaggeri), amelyet a zöldségesek igen hangzatosan "Iceberg" salátaként emlegetnek. Ez az elnevezés az egyik legsikeresebb jégsaláta-fajta nevéből ered - így ragadt rá a hambisalátára.
Roppanó levelek, halványzöld szín
A jégsaláta – a tavaszi fejes salátához hasonlóan – szintén fejet képez: igaz, annál kissé lazábbat. Míg a fejes salátát csak a középkor végén kezdték fogyasztani őseink, addig leveles változataik már az ókorban királyi eledelnek számítottak. A jégsaláta levelei halványzöldek, leginkább fiatal káposztát juttatnak eszünkbe. Legértékesebb tulajdonsága, hogy levelei viszonylag kemények, ropogósak, enyhén fodrosak, nagyon jól mutatnak a szendvicsben, sőt még az ételként összeállított salátákat is feldobják rikító színükkel.
Egy hétig is friss marad
Feszes, erős levelei folytán a jégsalátát hűtőbe téve akár egy hétig is ropogósan, frissen tarthatjuk; zacskóban nem érdemes tárolni, mert épp frissességérzetét veszíti el. Aki a frissen szedett jégsaláta-érzést szeretné megtapasztalni, az a zöldségesnél az - egyébként nagyon praktikus - csomagolt, előre feldarabolt levelek – helyett inkább a friss salátát próbálja ki.
Főzeléknek vagy grillezve?
A jégsaláta leveleinek magas a víztartalma, ennek ellenére a levelek "húsossága" lehetővé teszi, hogy megfőzzük vagy megsüssük. Enyhén fűszerezve, grillrácson megpirítva különleges körete a sült húsoknak. Aki a kerti grillpartin hamburgert készít, kipróbálhatja, hogy néhány pillanatra a sütőlapra dobja a levelet - a húspogácsa mellé -, mielőtt a zsemlébe teszi. A kelkáposztához hasonló módon pedig bátran készíthetünk belőle főzeléket!
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
Batávia - a jéghegy csúcsa
|
|
|