|
A szép, kerek és egészséges almához szükségünk van a méhek segítségére is. Persze magunk is elvégezhetjük a beporzás szöszmötölős munkáját, ha balkonon szeretnénk almafát nevelni.
|
Az alma akkor kerek, ha teli van maggal. Sajnos a magnélküli almát még nem találták fel, de - minthogy megszoktuk, hogy a magvakat tartalmazó csutkát úgysem esszük - ez a tulajdonság nem annyira zavaró. Viszont a magvak nagyon fontosak az alma húsának a kifejlődéséhez, ugyanis a húsos részek növekedését az ép, egészséges, kövér magvak stimulálják.
A magvakat nem érdemes megenni. Vájjuk ki vagy rágjuk körbe az ötrekeszú magházat.
Ép almához ép magvak, mindehhez pedig ép méhek kellenek
A léha vagy szinte teljesen hiányzó magvak körül kevésbé húsosodik a gyümölcs, az alma féloldalas vagy egyszerűen kicsike lesz. A fogyasztónak ez csak esztétikai szempont, a termesztő viszont mindent megtesz a sok egészséges almamagért. Soronként váltakozó fajtájú almafákat ültet a kertjébe az idegenmegporzáshoz, barátkozik a méhészekkel, hogy legeltessék a közelében a méheiket, virágzásban lehetőleg egyáltalán nem permetez, korábban és későbben is méhkímélő növényvédőszereket használ. Ha mégis muszáj valamilyen rovarkártevő ellen igazi mérgeket bevetnie, szigorúan csak napnyugta után kezdi a permetezést, ha a méhek már hazatértek a kaptárukba. Gond így is lehet a dologból, az almatermesztő szomszédokat ugyanis gyakran megvádolják a méhek mérgezésével. Nagyon kell vigyázni, hogy virágzó gyomok se legyenek az ültetvényben, és a méheknek ne kelljen átrepülni hazafelé egy másik gazda permetezőgépe fölött vagy a szomszéd nagyüzem permetező repülőgépe alatt.
Fázós háziméhek helyett szorgalmas vendégmunkások
Hideg tavaszon fáznak a méhek, és inkább a kaptárban melegszenek. Bár almavirágzáskor (nálunk átlagosan április közepén) már gyakoribb a méhröptetően meleg idő. Mégis egyre többen kísérleteznek a fázós háziméhek helyett hidegtűrő poszméhekkel, amelyek hívás nélkül is jöhetnek a természetből, de az új módi szerint drága pénzért betelepíthetők az ültetvényekbe. Hidegtűrő és rendkívül szorgalmas vendégmunkások.
Vadalmák és díszalmák is lehetnek pótapák
Almát csak almával lehet beporozni, termékenyíteni, azonban az már nem fontos, hogy a megporzó is szép, ehető alma legyen. Aprószemű, vad- és díszalmák válogatott típusai ugyanúgy porozhatnak. Ezeket nem szokták az almafák közé ültetni, néha csak virágzáskor hozzák be az ültetvénybe a hordozható dézsában nevelt, gazdagon virágzó almafácskákat, vagy a meglévő igazi almafák tetején, a legfölső ágba oltva nevelik őket, így elég minden ötödik-tizedik fára egy kis díszalmát szemezni. Az egyszerre virágzás persze ilyenkor is alapfeltétel a sikeres megporzáshoz.
Balerina-fácskát is nevelhetünk
| |
|
 |
|
|
|
A balerina almák talán ebből az ötletből születtek. Eredetileg törpe növekedésű almafajták, nincsenek elágazásaik, a sűrűn álló levelek és virágok miatt azonban az egyetlen függőleges tengelyükön is gazdagon teremnek, és egy dézsában is kibírják egész életükben. Sajátos, karcsú alakjukról kapták nevüket. A biztonság kedvéért teleltetni kell őket, amelynek a minimum-követelménye, hogy télre fölbe süllyesztjük a dézsát, hiszen a gyökereik nagyon érzékenyek a hidegre. Virágzáskor és éréskor a terasz kiemelt helyén pompázhatnak, egyébként pedig a kert bármely részén megbújhatnak, vagy hideg télen akár a pincében is pihenhetnek. Az igazi sztár persze a növényházban, fólia vagy üveg alatt nevelt, ősszel virágzó és tavasszal termő dézsás balerina. Az ilyen almafácska sikeres megporzásához szintén több fajta kell, valamint egy finom ecset, amellyel magunk visszük át a virágport az egyik fajta porzóiról a másik fajta bibéire. Ilyenkor hamar ráérez a remegő kezű és szemét erőltető ember, hogy milyen jó barátok a méhek.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
Miért van ennyi almafajta?
Zöld alma
Alma minden napra