|
|||
 |
 |
 |
|
|
|
|
Kis retektan
© Magyar Zöldség Gyümölcs Konzorcium 2007 | 2007-06-29 | Cikk nyomtatása | Cikk küldése
Hogy a retek honnan származik, arról csak feltételezések élnek, azt viszont irodalmi adatok bizonyítják, hogy az egyiptomiak, a görögök és a rómaiak is ismerték és szívesen fogyasztották. Nálunk is meglehetősen általános a hónapos retek fogyasztása, de a téli retek értékeit kevesen ismerik. Ennek az oka valószínűleg abban rejlik, hogy a retek nem önálló étek, kizárólag nyersen fogyasztják az étkezés változatosságának fokozása céljából. Nemzeti hagyománya - tudomásunk szerint - csak a bajoroknál van, ahol a sörfogyasztásnak nélkülözhetetlen kísérője a bajor főváros nevét viselő, fehér színű és megnyúlt gömb alakú Müncheni sörretek.  Magyarországon a hónapos retek a legismertebb változat. A kép nagy méretben (990 Kbyte) letölthetõ itt. Mi a retek? Az őszi-téli retek ehető része a megvastagodott, fehér húsú, ropogós, gyökérszerű szárgumó, amely a szik alatti szárból alakul ki, külsőleg fehér vagy fekete színű, hosszú, hengeres, vagy gömb, illetve lapított gömb alakú. A retek kétéves növény, amely az első évben csak a vegetatív szerveit (gyökér, szár, levelek) fejleszti ki, a második évben magszárat hoz, virágokat nyit, és becőtermést érlel, benne a magokkal. Reggel méreg, délben étek, este orvosság? Az őszi-téli retek húsos gyökere jelentős mennyiségben tartalmaz C, B1, B2 és P-vitamint, de táplálkozási értéke nem jelentős: kevés kalóriával gazdagítja fogyasztóját, viszont kifejezetten előnyös az étrendi hatása, javítja és serkenti az emésztést. Régebben a családi asztalokra és a vendéglők terítéke mellé gyakran került szeletelt, sózott retek, amely kitűnően illett a levesekhez. Az a régi mondás, miszerint a retek reggel méreg, délben étek, este orvosság, nem bizonyult helytállónak. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
