|
|||
 |
 |
 |
|
|
|
|
A magyar szilva története
© Magyar Zöldség Gyümölcs Konzorcium 2007 | 2007-04-20 | Cikk nyomtatása | Cikk küldése
A szilva hazánk legelterjedtebb gyümölcsfaja, szinte az ország egész területén megél és ízletes, beltartalmát tekintve értékes gyümölcsöt érlel. A szilva szó - latinul - először egy 1522-ben kelt oklevélen jelenik meg, mint "una libra pruni besztercei", ami annyit tesz, hogy egy libra (azaz egy font) Besztercei szilva. Ez is azt bizonyítja, hogy a nevezetes és ma is széles körben termesztett Besztercei szilva már akkoriban is létezett és kedvelt fajta lehetett. E szilvafajtánk Németországban és Nyugat-Európa más országaiban is elterjedt, többnyire Magyar szilva néven. Szíriából Rómán át Erdélybe A Beszterce szláv szó, egy erdélyi település neve és patakot jelent. Rapaics Rajmund A magyar gyümölcs című könyvében azt valószínűsíti, hogy a Besztercei szilva őshazája Szíria lehetett, ahonnan többnyire aszalva szállították Rómába, majd onnan a Balkán közvetítésével jutott el Erdélybe. Besztercei magból Besztercei lesz Gyümölcsészeti különlegessége, hogy ez az egyetlen, úgynevezett magnemes gyümölcsfajtája a Kárpát-medence flórájának. Ez azt jelenti, hogy ha a Besztercei szilva magját elvetjük, és abból egy hajtás nő ki, ami később fává cseperedik, akkor rajta éppen olyan gyümölcs fog teremni, mint azon az anyafán, amelyről a mag származott. Ha tehát a kertészkedő ember a Besztercei szilvafája alatt egy magoncot talál, akkor azt bízvást elültetheti a saját vagy a szomszédja kertjében, mert arról a fáról később nemes gyümölcsöt szüretelhet. KAPCSOLÓDÓ CIKKEK A szilva országa Gombóc, lekvár és aszalt szilva |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
