|
|
|
Hogyan döntsük el, hogy kígyóuborkára vagy berakó uborkára van-e szükségünk? Bemutatjuk, hogy mi a különbség és hasonlóság a két típus között.
|
A magyar nép élen jár az uborkafogyasztásban: nyáron a salátauborkát, télen pedig a savanyú uborkát - azaz a berakóuborkát - fogyasztjuk nagy mennyiségben. Az uborkafogyasztás évről évre nő, bár ez kevésbé a tudatos táplálkozásnak, mind inkább a megszokott ízekhez való ragaszkodásnak tudható be. Mert hát ki tudná elképzelni a nagyi rántott húsát krumplipüré és savanyú uborka nélkül!
Kicsi, ropogós, falatnyi
A konzerválásra termelt berakóuborka 4 különböző méret szerint kerül feldolgozásra: 3-6 cm, 6-9 cm, 9-12 cm és kovászolni való 12-14 cm. Talán meglepő, de a konzervgyárak a legmagasabb árat nem a legnagyobb, hanem a legkisebb uborkáért fizetik. A vásárlók ugyanis a kicsi, ropogós, falatnyi uborkákat kedvelik.
Uborka a bőre őre
A berakóuborkát felhasználhatjuk nyersen is, készíthetünk belőle salátát vagy zöldséglevet. Harmonikus íze és magas víztartalma miatt ugyanis kiváló dúsító közeg válhat belőle. Felfrissíti a megfáradt emésztő rendszert és - ha kozmetikumként használjuk - hidratálja a bőrt.
Kovászos vagy ecetes?
Ha nem frissen, hanem savanyítva kívánjuk, akkor kovászos vagy ecetes uborkát készíthetünk belőle (ld. az errõl szóló írást). A házilag elkészített változatnak nagy előnye, hogy biztosan tudjuk majd, mit fogyasztunk. És persze az alkotás öröme sem lebecsülendő!
Borda és rücsök
A kígyóuborka és a berakó uborka a boltokban könnyedén megkülönböztethető, és az eltérés nemcsak a zöldségek méretében keresendő. A kígyóuborka felülete hosszanti irányban bordázott, tapintásra sima, színe pedig élénkzöld.
Ezzel szemben a haragos zöld berakó uborka szemölcsös felületű, sőt a mosás előtt még - a csupasz kéznek - szúrós tapintású is. A szőrös (tüskés) bőrű uborkát a feldolgozás előtt feltétlenül mossuk meg!
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
Az univerzális uborka Kígyóuborka Ecetes vs kovászos
|
|
|